Azbeszthulladék kezelése: besorolás, csomagolás, átadás
17 06 05* besorolás, elkülönítés, csomagolás, jelölés, zárt tárolás és átadás engedélyes átvevőnek – az azbeszthulladék teljes útja.

A kertvárosi telkek hátsó részén álló, palával fedett melléképületeknél két munka fonódik össze: az azbesztcement fedés szabályos eltávolítása és a falak, a tetőszerkezet és az aljzat hagyományos bontása.
A palafedésű melléképület bontása két szakaszból áll: először a pala kézi, nedvesítéses eltávolítása, csomagolása és veszélyes hulladékként való elkülönítése, utána a felépítmény bontása nem veszélyes hulladékként. Az első szakasz azbeszttel járó munka, amelyet a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint a kezdés előtt 15 nappal be kell jelenteni.
Tipikusan a régi kertvárosi és falusias telkek hátsó részén álló, könnyű szerkezetű vagy kisebb falazott épületekről, amelyek tetején azbesztcement hullámpala van. A leggyakoribbak:
Ezek az épületek sokszor évtizedek óta karbantartás nélkül állnak, a fedés repedt, a szerkezet megroggyant. A bontásuk ezért gyakran sürgetőbb, mint a lakóház palatetőjéé.
A melléképület bontásánál a legnagyobb hiba, ha a palát a szerkezettel együtt döntik le. Ilyenkor a táblák összetörnek, a pala a téglával, a fával és a betonnal keveredik, és a teljes törmelék veszélyes hulladéknak minősülhet.
| Szakasz | Munka | Hulladék |
|---|---|---|
| 1. Pala eltávolítása | Nedvesítés, kézi oldás, egészben leemelés, csomagolás | Veszélyes: 17 06 05* |
| 2. Felépítmény bontása | Tetőszerkezet, falak, nyílászárók, aljzat bontása | Nem veszélyes: fa, tégla, beton, fém külön |
A második szakasz csak akkor indul, ha a pala és a vele érintkező apró elemek már csomagolva, elkülönítve állnak. A sorrend logikáját a szabályokat összefoglaló cikk is tárgyalja.
A melléképület mérete és a telek megközelítése határozza meg, hogy kézi vagy kisgépes bontás a célszerű. Egy kis fészer kézzel, néhány óra alatt lebontható; egy falazott garázs betonaljzattal már kisgépet kíván. A felépítmény bontásánál a fa, a tégla, a beton és a fém külön halomba kerül, ahogy a nem veszélyes frakciók kezelése megkívánja.
Szűk, belső udvari telkeken – amilyen sok van a kertvárosi kerületekben – a bontott anyagot sokszor kézzel kell a kapuig hordani. Ezt a felmérésen mérjük fel. Nagyobb, összetettebb melléképületnél a kézi és a gépi munka összehangolásáról a kézi vagy gépi bontás döntéstámogató cikke ad részletes eligazítást.
Az épületbontás engedélyköteles esetei a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint: ha a bontás műemléket, helyi építészeti örökségvédelem alatt álló építményt vagy annak részét érinti, illetve ha zártsorú vagy ikres beépítésnél a szomszéddal határos falat vagy alapot érint. Egyébként főszabály szerint nem engedélyköteles. Egy szabadon álló kerti melléképület jellemzően nem esik ezek alá, de a helyi védettséget érdemes ellenőrizni.
Az azbeszt miatti bejelentés ettől független: a pala eltávolítását a munkavédelmi hatóságnak a kezdés előtt 15 nappal be kell jelenteni, munkatervvel. Ha az épület a szomszéd épülethez van építve, a közös fal bontása külön mérlegelést igényel.
Az átadáskor a melléképület helyén rendezett, sík terület marad: a felépítmény és a megrendelés szerint az aljzat is elbontva, a törmelék elszállítva. A pala csomagolt formában, igazolt úton távozik.
Ha a melléképület mellett a lakóház tetején is pala van, érdemes a két munkát egy ütemben, egy bejelentéssel elvégezni – erről az azbesztmentesítés oldalán írunk. Csak a lakóház fedéséhez a palatető bontás szolgáltatás tartozik.
A palás melléképületek többsége évtizedek óta áll, és sokszor kevés figyelmet kapott. A felmérésen jellemzően ezt látjuk: megroggyant, korhadt szelemenek és szarufák, elmozdult vagy repedt palatáblák, mohás, mállott felület, hiányzó csavarok, rozsdás szegek. A falazat gyakran vizes, a vakolat lepereg, az aljzat repedt.
Ez az állapot a bontást is befolyásolja. Ha a tetőszerkezet gyenge, a palára nem lehet ráállni; a táblákat alulról, állványról vagy létráról, járópallón haladva szedjük le. A megroggyant szerkezetet a pala eltávolítása előtt szükség esetén ideiglenesen alátámasztjuk, hogy a bontás alatt ne mozduljon el.
Egy kisebb, falazott, félnyeregtetős ólnál a munkamenet a következő. Az első napon lezárjuk a területet, fóliát terítünk, nedvesítjük a fedést, kézzel oldjuk a rögzítéseket, és a táblákat egészben leemelve azonnal csomagoljuk. A palával érintkező apró elemek és a lehullott darabok zsákba kerülnek, a terület nedves takarítást kap.
A második szakaszban – amikor a pala már elkülönítve áll – lebontjuk a fa tetőszerkezetet, a falakat és a megrendelés szerint az aljzatot. A fa, a tégla és a beton külön halomba kerül, és nem veszélyes hulladékként távozik. A pala az ütemezett szállítással, igazolt úton megy engedélyes átvevőhöz.
A régi ólakban, fészerekben sokszor maradnak régi anyagok: festékes dobozok, vegyszerek, olajos kannák, régi szigetelőanyag. Ezek nem azbesztcement elemek, de a bontás előtt el kell távolítani őket, és némelyik szintén különleges kezelést kíván. Ezt a felmérésen jelezzük, és megbeszéljük, mit kell a megrendelőnek előre elszállíttatnia, és mi tartozhat a mi munkánkhoz.
A bontás után a melléképület helyén általában egy betonaljzat vagy egy egyenetlen, törmelékes terület marad. A megrendelés szerint az aljzatot is elbontjuk, a törmeléket elszállítjuk, és a területet sík, rendezett állapotban adjuk át. Ha a helyére új épület, kerti terasz vagy gyep kerül, a tereprendezés mértékét előre egyeztetjük.
Nagyobb volumenű, gépi tereprendezésről a bontás utáni tereprendezés szakoldala ír. A pala helyén maradt talajsávot – ahol a táblák vagy a lehullott darabok feküdtek – a takarítás során külön átnézzük.
Sok tulajdonos azon gondolkodik, hogy a régi ól vagy fészer palatetejét maga szedje le, a szerkezetet pedig maga bontsa el. A saját kezű munka kockázatairól és jogi kérdéseiről a saját kezű palabontás vagy szakcég bejegyzés ír őszintén. Ha pedig a melléképület a teljes ház bontásának része, a budapesti melléképület-bontás oldala mutatja a teljes folyamatot.
A pala és a szerkezet nem bontható egyben. Előbb a palát távolítjuk el kézzel, egészben, nedvesítve, és csak ezután bontjuk a felépítményt.
Igen, ha a megrendelés kiterjed rá. Az aljzatbetont nem veszélyes hulladékként, külön frakcióként kezeljük.
A pala eltávolítása után a fa szerkezet külön frakcióként bontható. Ha a fa a palával érintkező felületén láthatóan szennyezett, a felmérésen döntünk a kezeléséről.
Szabadon álló melléképületnél jellemzően nem, kivéve ha műemléki vagy helyi védettséget, illetve szomszéddal határos falat érint. Az azbeszt miatti bejelentés ettől függetlenül kötelező.
A pala eltávolítása és a felépítmény bontása kisebb épületnél rövid munka, de a pala miatti 15 napos bejelentési időt előre be kell tervezni.
Igen, de a közös fal bontását külön mérlegeljük, mert ikres vagy zártsorú helyzetben az engedélykötelesség kérdése felmerülhet.
Az összes azbesztcement elemet a pala eltávolításával egy ütemben, ugyanazzal a módszerrel bontjuk; erről az azbesztcement elemek bontása oldalon olvashat.
A melléképületben tárolt tárgyakat a bontás előtt a megrendelőnek kell kiürítenie, vagy külön meg kell állapodni róla. A pala alatt tárolt tárgyak szennyezettségét a felmérésen nézzük meg.
A felépítmény méretétől és a megközelítéstől függ. A pala minden esetben kézzel kerül le.
Igen, és sokszor ez a legésszerűbb: az összes pala egy szakaszban, egy bejelentéssel kerül le, utána indulhat a szerkezetek bontása.
17 06 05* besorolás, elkülönítés, csomagolás, jelölés, zárt tárolás és átadás engedélyes átvevőnek – az azbeszthulladék teljes útja.
Védőeszköz, technológia, csomagolás, hulladékátadás, jogi kérdések – mit jelent a palabontás saját kézzel és szakcéggel, őszintén.
Házvásárló, felújító, bontás előtt álló, örökös, társasház, vállalkozás – hat helyzet, és melyik azbesztes szolgáltatás illik hozzájuk.
Az űrlapot közvetlenül a(z) iroda@azbesztpalabontas.hu címre továbbítjuk. Munkanapokon rövid időn belül visszahívjuk.