A 2023/2668/EU irányelv a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló 2009/148/EK irányelvet módosította: az azbeszt foglalkozási határértékét a korábbi érték tizedére, 0,01 rost/cm³-re (8 órás időtartamra súlyozott átlag) csökkentette, és 2029-től elektronmikroszkópos mérést ír elő. A hazai átültetés – a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosítása – ellenőrizendő.
Mi a 2023/2668/EU irányelv?
A 2023/2668/EU irányelv az Európai Parlament és a Tanács 2023-ban elfogadott jogszabálya, amely a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló 2009/148/EK irányelvet módosította. Fő célja a munkahelyi expozíciós határérték szigorítása, valamint a mérési módszer és több munkavédelmi követelmény korszerűsítése.
Az irányelv a tagállamokat kötelezi: a szabályait a nemzeti jogba kell átültetni. Magyarországon az azbeszttel járó munkavégzés alapszabálya a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet; hogy az irányelv rendelkezései milyen formában és mikortól jelennek meg a hazai szabályozásban, azt a hatályos jogszabályszövegből kell ellenőrizni (a hazai átültetés ellenőrizendő).
Mennyire szigorodott a határérték?
Az irányelv az azbeszt foglalkozási expozíciós határértékét 0,01 rost/cm³-re csökkentette, 8 órás időtartamra súlyozott átlagként. Ez a korábbi uniós határérték (0,1 rost/cm³) tizede.
A határérték azt mondja meg, hogy a munkavállaló belégzési zónájában mért levegő átlagosan mennyi azbesztrostot tartalmazhat egy munkanapra vetítve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megengedett expozíció lényegesen kisebb lett, ami a munkamódszerek és a védőeszközök még gondosabb megválasztását kívánja.
Milyen határidők szerepelnek az irányelvben?
| Időpont | Mi történik? |
|---|---|
| 2023. december 21. | Az irányelv hatálybalépése |
| 2025. december 21. | A tagállami átültetés határideje (az elektronmikroszkópos mérés kivételével) |
| 2029. december 21. | Áttérés az elektronmikroszkópos mérésre |
A dátumok az irányelv szövegére épülnek; a hazai átültetés időpontja és módja ellenőrizendő.
Miért fontos a mérési módszer változása?
Az irányelv szerint legkésőbb 2029. december 21-től a tagállamoknak a fáziskontraszt-mikroszkópia helyett elektronmikroszkópiát kell alkalmazniuk a rostkoncentráció mérésére. Az elektronmikroszkópia érzékenyebb módszer, és a vékony azbesztrostok kimutatására is alkalmas.
Az átállás után a tagállamok két lehetőség közül választhatnak:
- a vékony rostokat is mérik, és a határérték 0,01 rost/cm³ marad (8 órás súlyozott átlag);
- a vékony rostokat nem mérik, ekkor a határérték 0,002 rost/cm³-re csökken (8 órás súlyozott átlag).
Hogy Magyarország melyik megoldást választja, az a hazai jogszabályokból ellenőrizendő.
Milyen egyéb követelményeket tartalmaz az irányelv?
A határérték mellett az irányelv több munkavédelmi elvet is megerősít vagy pontosít (a hazai átültetés ellenőrizendő):
- az expozíciót a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és az exponált munkavállalók számát a lehető legkisebbre kell korlátozni;
- a bontást és az azbeszteltávolítást végző vállalkozásoknak a tagállami hatóság engedélyét írja elő;
- a munkáltatónak a munka megkezdése előtt fel kell mérnie az azbeszt jelenlétét a régi épületekben;
- az exponált munkavállalóknak megfelelő egyéni védőeszközt kell viselniük, és kötelező képzésen kell részt venniük;
- a tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük az orvosilag diagnosztizált, azbeszttel összefüggő foglalkozási megbetegedésekről.
Ezek közül több elem – a bejelentés, a munkaterv, a képzés, a védőeszköz – a hazai 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletben is megjelenik; a pontos hazai szabályokat a hatályos szövegből kell ellenőrizni.
Mit jelent ez egy palatető bontásánál?
A szigorodó határérték egy palatető bontásánál nem új technológiát, hanem a meglévő jó gyakorlat még következetesebb alkalmazását jelenti: nedvesítés, a megbontás kerülése, kézi oldás, egészben leemelés, azonnali csomagolás, nedves takarítás, és a munkaterv szerinti egyéni védőeszköz.
A gyakorlati menetet a palatető bontás és az azbesztcement elemek bontása oldalak írják le. Azbeszttel járó munkát csak a jogszabályi feltételek – bejelentés, munkaterv, képzett és védőfelszereléssel ellátott munkavállalók, a veszélyes hulladék szabályos átadása – teljesítése után kezdünk.
Mit jelent ez a megrendelőnek?
A megrendelő közvetlenül nem alanya az irányelvnek – a kötelezettségek a munkáltatót terhelik. Közvetve viszont érinti: a szigorodó szabályok miatt még fontosabb, hogy a bontást olyan vállalkozó végezze, amely a hatályos előírásokat ismeri és alkalmazza.
Ha több elemet érintő munkáról van szó, az azbesztmentesítés oldalon olvashat a teljes folyamatról. A hazai szabályok összefoglalását az azbeszt bontás szabályai cikk adja, a vállalkozó kiválasztásához pedig az ellenőrzőlista nyújt segítséget.
Miért szigorították a határértéket?
Az irányelv indoklása szerint az azbeszt a munkahelyi rákkeltő anyagok között kiemelt jelentőségű, és a felújítási hullám miatt a következő években sok régi épületben kerülhet sor azbesztes anyagok megbontására. A határérték szigorítása és a korszerűbb mérési módszer célja, hogy a munkavállalók védelme ehhez a helyzethez igazodjon (az indoklás részletei az irányelv preambulumában olvashatók).
A háttérben az az általános tény áll, hogy az azbeszt a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége szerint az 1-es csoportba sorolt, bizonyítottan rákkeltő anyag, és a veszélyt főleg a belélegzett rostok jelentik.
Mi a különbség a határérték és a bejelentési kivétel között?
A két fogalom gyakran összemosódik. A határérték azt mondja meg, mennyi azbesztrost lehet a munkavállaló belégzési zónájának levegőjében – ezt a munka során be kell tartani, bármilyen munkáról legyen szó.
A bejelentési kivétel ezzel szemben azt szabályozza, mikor nem kell a munkát előzetesen bejelenteni: a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint akkor, ha az expozíció alkalomszerű és alacsony intenzitású, és mérés igazolja, hogy a koncentráció nem haladja meg a határértéket. A határérték szigorodása ezért közvetve a kivétel alkalmazhatóságát is érintheti (a hazai átültetés ellenőrizendő).
Mire lehet számítani a következő években?
Az irányelv menetrendje szerint 2029 végéig a mérési módszer is átalakul. A hazai szabályozásban ennek megfelelő változások várhatók, de ezek pontos tartalma és időzítése a hatályos jogszabályokból ellenőrizendő. A megrendelő számára a gyakorlati tanulság egyszerű: azbesztes munkánál ne régi információkra, hanem a mindenkor hatályos szabályokra építsen, és olyan vállalkozót válasszon, amely ezeket követi.
Mit jelent a 0,01 rost/cm³ a gyakorlatban?
A határérték azt adja meg, hány azbesztrost lehet egy köbcentiméter levegőben, egy 8 órás munkanapra átlagolva. A 0,01 rost/cm³ átszámítva literenként 10 rostnak felel meg; a 2029-től választható, vékony rostokat nem mérő változatban szereplő 0,002 rost/cm³ pedig literenként 2 rostnak.
Ezek az értékek jól mutatják, miért nem lehet az azbesztes munkánál a por látványára hagyatkozni: a határérték körüli koncentráció szabad szemmel nem érzékelhető. Ezért épül a szabályos munka a megelőzésre – nedvesítés, megbontás kerülése, csomagolás –, és ezért kötelező a munkaterv szerinti egyéni védőeszköz akkor is, ha a levegő tisztának látszik.
Hol érdemes utánanézni a hatályos szabályoknak?
A hazai szabályok a Nemzeti Jogszabálytárban érhetők el; a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet linkjét a források között találja. Az azbesztexpozíció bejelentésének menetéről a kormányhivatalok ügytípus-leírása tájékoztat. Az irányelv szövege az Európai Unió hivatalos jogszabály-adatbázisában olvasható. Mivel a hazai átültetés részletei változhatnak, konkrét ügyben mindig a hatályos szöveget kell alapul venni.
Források
- 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet – Nemzeti Jogszabálytár
- Azbesztexpozíció bejelentése – Kormányhivatalok
Gyakran ismételt kérdések
Mit módosított a 2023/2668/EU irányelv?
A munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló 2009/148/EK irányelvet, elsősorban a foglalkozási határértéket és a mérési módszert.
Mennyi lett az új uniós határérték?
0,01 rost/cm³, 8 órás időtartamra súlyozott átlagként; ez a korábbi uniós érték tizede.
Mikor kellett átültetni az irányelvet?
Az irányelv szerint 2025. december 21-ig, az elektronmikroszkópos mérés kivételével. A hazai átültetés ellenőrizendő.
Mi változik 2029-ben?
Legkésőbb 2029. december 21-től elektronmikroszkópos mérést kell alkalmazni, amely a vékony rostokat is kimutatja.
Mi a 0,002 rost/cm³?
Az irányelv szerint ez a határérték akkor, ha a tagállam az elektronmikroszkópos mérésnél a vékony rostokat nem méri.
Érvényes ez már Magyarországon?
A hazai átültetés – a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosítása – ellenőrizendő; konkrét ügyben a hatályos szöveg az irányadó.
Változik a palabontás technológiája?
Nem új technológia kell, hanem a jó gyakorlat még következetesebb alkalmazása: nedvesítés, kézi oldás, egészben leemelés, csomagolás, nedves takarítás.
A megrendelőre is vonatkozik az irányelv?
A kötelezettségek a munkáltatót terhelik, de a megrendelőnek érdemes olyan vállalkozót választania, amely a hatályos előírásokat alkalmazza.
Mit ír elő az irányelv a vállalkozásokról?
Többek között a bontást és az azbeszteltávolítást végző vállalkozások tagállami engedélyezését, a munkavállalók képzését és megfelelő védőeszközét (a hazai átültetés ellenőrizendő).
Hol olvasható az irányelv?
Az Európai Unió hivatalos jogszabály-adatbázisában; a hazai szabályokat a Nemzeti Jogszabálytárban találja.